54. "A rókákat fogjátok meg..."

16. versszak.

A rókákat fogjátok meg nekünk,
Minthogy virágzik már a szőlőnk.
A rózsákból eközben
Fenyőtobozt kötünk,
S a kis hegyen ne járjon senki akkor.

Az erények elérték már a tökéletesség fokát a lélekben. Ezeket jelképezi a szőlő.
A lélek csokorba köti ezeket és átnyújtja Kedvesének.
Az erények mutatják meg a lelki élet hitelességét.
Önmagát is átnyújtja velük. Ez legnagyobb ajándéka.
S kedvesétől is ez a legnagyobb viszont ajándék.
Hiszen nélküle semmit sem tudna tenni.
Aki úgy pihen lelkében, mint saját otthonában.
S most az angyalokhoz fordul védelemért az ördögökkel, minden zavarukkal szemben.
Nehogy akadályozzák őt a szeretet belső gyakorlatában.
Hiszen ez a lényeg. Ez az erények lényege.
Ez az egész lelki folyamatnak a kulcsa.
És nem a rendkívüli dolgok a fontosak.
A kis rókákhoz hasonlítja őket. Érzéki vágyak, testi kínok, lázongások, szellemi
gyötrelmek.
A róka negativ állat a Bibliában.
Ezek a kérések hasonlítanak a 9-12 versszakokhoz. De ez már egy másik szint.
Már nem szenved a különbözőségtől és a másik hiányától.
Most attól szenved, hogy nem tudja beteljesíteni az egységet, amire vágyódik.
Az ok az ember belső diszharmóniája: testi, szellemi, érzéki.

A felszabadulást kéri a rendetlenség alól, hogy összeszedett tudjon lenni az egyesülésben, és Szerelme szolgálatában.

S a kis hegyen ne járjon akkor senki. A hegy az Istennel való találkozás helye.
A magány, az Úrral való együttlét elengedhetetlenül szükséges a lelki életben.
Egyetlen testi, vagy szellemi érzéke se szórakoztassa.

A lélek tehát nem tesz már egyebet, csak szeret.
Ne járjon tehát senki a kis hegyen, csupán csak az akarat legyen ott Kedvese előtt
és ajánlja fel neki az említett módon önmagát és összes erényeit.
A három isteni erénynek három emberi képesség felel meg.
Hit, remény, szeretet – értelem, emlékezet, akarat.
Mivel a lélek csak szeret, ezért marad meg az akarat.

Ő a maga részérő az erények virágait gyűjtögeti, hogy csokorba kötve felajánlja Jegyesének, aki jelenlétével megáldja lélek-jegyesét.

53. "Szerelmesem a hegység..."

14., és 15., versszak.

Szerelmesem, a hegység,
Völgyek magányos berkei,
Távol szigetvilágok,
A zúgva hömpölygő folyók,
A szerelmes szellők suttogása.

Az éj csendes nyugalma.
Derengő virradat felé,
A hallgató zene,
A szózatos magány,
Üdítő s szívünk lángra gyújtó estebéd.

Isten végre megkönyörült a lelken.
Elkezdődik a lelki eljegyzés. A szeretetben való egyesülés.
Elragadtatással. De ez csak járulék. Történhet másképpen is. Csendesebben.
Ez a mi hivatásunk is, a lényegét tekintve. Az Úr alkalmazkodik a lélekhez.
Véget érnek a lelki epedések.
Menyasszonyát felékesíti a Jegyes minden ékességgel.
Ezeket énekli meg róla.
De a Jegyesről is szólnak, mit jelentenek neki.
De mindazt a sok helyet is jelöli, ahol megtalálható Jegyese. A szemlélődés helyei.

Misztikus kifejezések, megszólítások.
Szerelmes szavak, melyeket a szeretet ihlet.
A lelki eljegyzés folyamata. Valóban a szerelem időszaka.

A Krisztusban való találkozásban mindazt megtalálja az ember, amire vágyott és többet, mint amit kifejezhet. Ezért beszél szimbólikus nyelven.
Most elkezdi mesélni és énekelni Krisztus nagyságát és kiválóságát.
Nem talál szavakat. Ezért a teremtés legszebb és legnagyobb alkotásait sorolja fel.
A hatalmas hegységektől, a bensőséges vacsoráig. Becézi Őt. „Kis tündér!”
„Ilyen hegység az én számomra az én Kedvesem.” …
Egy hegyen mindig közelebb van az ember az Istenhez.
A hegy Isten jelenlétét szimbolizálja.
A nevezett dolgok pozitív oldalait Istenre viszi.
Benne megtalál minden jót.
Isten erős szikla, amire rálehet építeni egy életet.
Mindezek a szemlélődés tárgyai.
Nekünk is ilyen szemlélődéssel kell rájuk tekintenünk.
Így érthetjük meg őket nagyságukban, Istenre vonatkoztatva őket.
„Völgyek magányos berkei.” Remeték imádságos magánya. O.Cist.
„Távol szigetvilágok.” Titokzatosság, ismeretlenség…
„Zúgva hömpölygő folyók.” A Szentlélek kiáradása pünkösdkor.
Ellenállhatatlan árvíz.
A Templom szentélyéből áradó víz.
„Szerelmes szellők suttogása.” Illés a Hóreben.
„Az éj csendes nyugalma.” Már hajnalodik. Kezdődik a nappal.
A nap legszentebb szakasza.
„A hallgató zene.” A teremtett világ koncertje. Krisztus a kulcs ehhez a zeneműhöz.
Ezt az ikonon angyalok jelenítik meg.
De ez nem egy természetes megismerése a teremtett világnak, ez már természetfeletti.
„A szózatos magány.” A magány nem magányos lét, hanem együttlét valakivel.
Vagyis dialógus. Üzenet értéke van.
„Estebéd.” Vacsora. Ami nem egyéb, mint az ő Jegyese.
Az utolsó vacsora, Szentmise, Eukarisztia.
A nyugalom még csak e felső részeket érinti, alsóbb szinten még sok a kísértés és zavar.
Mindezek a dolgok nem egyebek, mint maga a Kedves.
A lélek vallja Szent Ferenc szavait: Enyém az Isten és minden dolog.
De Keresztes Szent János is mondott hasonlót! „…mert Krisztus az enyém.” (teljes idézet!)

Mindezt magas szemlélődésben látja.

Krisztus a Pantokrator, a mindenség Ura, hiszen minden Őáltala, Ővele, és Őbenne létezik.
Mindent Krisztusban kezd látni.

Körülötte a négy csúcsban, vagyis a 14. versszakban: hegyek, völgyek, folyók, és Illés próféta a Hóreb barlangjában, ahogyan hallgatja a csendes szellőt.

Körülötte a négy sarokban, vagyis a 15. versszakban: az éjszaka és a hajnal, a mennyei angyalok csendes zenéje, a sivatag magánya – ahol a jegyes lakik, s az Ige és az Eukarisztia vacsorája, étele, amely újjászüli s amelyre meghívása van Jegyesétől.
S ez a vacsora, étkezés nem más, mint maga a Jegyes.

A Jegyes minderre hívja a lelket, jegyesét.
Mindebben találkozhatnak.

52. Urunk megkeresztelkedése ikon

A Szentháromság, a mi Istenünk,
megosztatlanul nyilatkoztatta ki magát ma,
mert az Atya világos tanúságot hangoztatott
szülötte felől,
a Szentlélek pedig galamb képében szállott
le a mennyből,
a Fiú a Keresztelő előtt hajtotta meg
szeplőtelen fejét
és megkereszteltetvén, mint emberszerető,
az emberi nemet
a szolgaságból kiszabadította.

(Vízkereszti III.imaóra sztihirája, 4. hang - gör.kat. Énekeskönyv)

51. Urunk születése ikon

„A Szűz a mai napon a Lényegfölöttit hozza a világra,
a föld pedig barlanggal fogadja a Megközelíthetetlent.
Angyalok pásztorokkal együtt dicséretet zengenek,
bölcsek pedig a csillag útját követik;
mert megszületik miérettünk az ifjú Gyermek,
az öröktől foga való Isten.”
(Kondákion)

Urunk születése ikon – ld. 2010.december 24.:
http://karmelitaikon.blogspot.com/search?updated-min=2010-01-01T00:00:00-08:00&updated-max=2011-01-01T00:00:00-08:00&max-results=31


A Te születésed, Krisztus Istenünk,
a tudás fényét árasztotta a világra;
mert általa a csillagimádók a csillagtól megtanulták,
hogy Tenéked hódoljanak, az Igazság Napjának,
és megismerjenek Téged, a fentről való Napkeltét.
Mi Urunk, dicsőség Néked.
(Tropárion)

http://www.overstream.net/view.php?oid=uztbs7rgnres

50. Az Istenszülő templomba való bevezetése ikon

"Ma a nagy Király lelki hajléka
a templomba lép be,
hogy számára isteni lakhelyet készítsen,
népek örvendjetek!"

(gör.kat.Énekeskönyv Dicsőség, 2. hang)

Az Istenszülő bemutatása ikonján a festő mindazt megjelenítette, amit az apokrif iratok elmondanak, az ikonfestő kézikönyv előír és az ünnep liturgikus szövegei megénekelnek.
... Az ünnep tartalma szorosan kötődik a Karácsonyhoz. Az Isten ősi ígérete kezd teljesedésbe menni... vagyis az, hogy Mária, az új teremtés kezdete, a Templomba megy, hogy ott felkészüljön a feladatára: Isten Fiának a világba való érkezését lehetővé tegye. Mennyei eledellel táplálkozik, hogy Isten akaratát tudja teljesíteni, amint maga Jézus mondta: „Az én eledelem az, hogy annak akaratát tegyem, aki engem küldött”.
Az egyház az Istenszülő bemutatásával nem egy történelmi eseményt akar ünnepelni, hanem a teológiai tartalomra kívánja ráirányítani a figyelmet: a karácsonyi eseményre, amely szorosan kapcsolódik hozzá.
...Isten emberré válásának történelmi eseményéből meríti ez az ünnep a fényét és erejét.
Az egész új teremtést Mária személye foglalja össze, aki felkészül a Teremtőjének fogadására. ...Ez az örvendezés jellemzi az egész ünnepet.

Az ikon függőleges tengelyében áll Mária, így a középponti helyet foglalja el az ábrázolásban. Ezt a helyzetét hangsúlyozza szüleinek és Zakariás főpapnak tisztelettel meghajló alakja. Testüknek ívben meghajló vonala mintegy mandorlát képez a kis Mária körül, amint azt Krisztus köré szokták festeni az isteni dicsőség jeleként.
Az ikon bal oldalán magasodik az aggastyánként ábrázolt Zakariás főpap, s fogadja a templom szentélyébe érkező kis Máriát. A főpap testtartása tiszteletről tanúskodik, s a gyöngédség jelei is láthatók rajta, amint mindkét kezét védően terjeszti a kis Mária felé... Érdemes felfigyelni arra, hogy Zakariás egyik lábával a templom aranyló lépcsőjére...,mintegy eléje lép, s elindul az Istenszülő fogadására.
Szülei, Joákim és Anna mögött a gyertyavivő szüzek csoportja látható, akik a Templomba kísérték Máriát. Különösen tündöklő arcuk és a fejükön lévő ragyogó koszorú jelzi az állapotukat, a tisztaságukat. Égő gyertyáikat mindannyian magasra tartják. Már megérkeztek a Templomhoz, és átadták a helyet az esemény fő alakjának, akiről az ünnep szól. Így az ikon jobb oldalán álló ház kapujából vonuló menet élére már Mária került, s abban a pillanatban látjuk őt, amint Zakariás főpap előtt állva kész a templomba való bevonulásra.
Az ikon alsó felének közepén látjuk Máriát,...felajánló kéztartással. Egyenesen magasodik az ikonon, és nem úgy néz ki, mint egy három esztendős kisgyermek, hanem mint egy felnőtt. Szinte már készen van arra, hogy majd kimondja Istennek az angyal köszöntésére: „Legyen nekem a te igéd szerint”. ...Mária arra lett rendelve, hogy saját testében készítse elő azt a templomot, amelybe Isten Fia érkezik majd, az emberiség megváltására.
...Trónusa a szentély lépcsőjének tetején van, jelezve, hogy mindig Isten közelében akar lenni, a legnagyobb kegyelmet befogadni, s ugyanakkor a legnagyobb alázatot tanúsítani.
...Az ikon felső részének közepén a Szentek Szentjét jelző arany kupola van. Az arany trónuson ül Mária, mely ugyanolyan fényesen ragyog, mint az előtte lévő lépcsők, s mint a másik jelenetben, az ikon közepén álló Szűz lába alatt lévők. Az ikonon hangsúlyozott szerepet kap, hogy a trónus és a lépcső aranyból van rajta. ...Az arany baldachin fölött látható az angyal mennyből leszálló alakja. Csaknem vízszintes testtartásban érkezik, s Mária felé nyújtja a kenyeret, a mennyei táplálékot...ami az angyalok eledelét jelképezi.

Forrás: Ivancsó István: Ikon és liturgia 15. - Az Istenszülő bemutatása – Nyíregyháza 2001.

49. Nagyboldogasszony ünnepe - Az Istenszülő elszenderülése ikon 3.

...Csodálatosak a te titkaid Istenszülő Szűz!

A Felségesnek királyi széke voltál,

és földről ma a mennyekbe költöztél át.

A te dicsőséged isteni és mennyei eredetű

csodáktól tündöklik.

Szüzek, a Király anyjával ma a

magasságba emelkedjetek fel.

Üdvözlégy malaszttalteljes, Úr van teveled,

ki általad adott a világnak gazdag kegyelmet.

A te elhunytodat kicsőítik az angyalok,

Arkangyalok, Trónok, Uralmak, Kezdetek,

Hatalmak, Erők, Kerubok és a félelemetes Szeráfok.

Örvendeznek a földiek a te isteni megdicsőíttetéseden;

földre borulnak a királyok,

arkangyalok az angyalokkal együtt és éneklik:

Üdvözlégy malaszttalteljes, Úr van teveled,

ki általad adott a világnak gazdag kegyelmet.

(Az alkonyati nagy zsolozsmán - Uram tehozzád után. Nyolc ünnepi sztihira. 1. hang, gör.kat.Énekeskönyv)

Megjegyzés: Az Istenszülő elszenderülése ikonról ld. 2010.a 16. 15.bejegyzéseket:

http://karmelitaikon.blogspot.com/2010/08/15-az-istenszulo-elszenderedese-ikon.html

http://karmelitaikon.blogspot.com/2010/08/16-az-istenszulo-elszenderulese-ikon-2_15.html

48. őszi kovász lelkigyakorlat

Az őszi kovász lelkigyakorlat a Belső Várkastélyról fog szólni.
Szeptember elején kezdjük a szokásos módon és feltételekkel.