2013. június 29., szombat

88. Szent Péter és Szent Pál - ikon




"Díszül ajándékoztad Egyházadnak, Emberszerető,
tisztes apostolaidat, 
kik között szellemi világítóként tündöklenek Péter és Pál,
mint a mindenséget beragyogó értelmi csillagok..."
(4.hang)

Amikor Péter és Pál összeölelkezik.
Péter kívánja a társtanítvány tiszteletre méltó
látványát, találkozásra siet vele.
Meglátva Pál őt,
kitárt kézzel fogadta a barátját.


2013. június 9., vasárnap

87. A naini ifjú feltámasztása




Ezután egy Nain nevű városba ment. Tanítványai és nagy néptömeg ment vele. Mikor a város kapujához közeledett, halottat hoztak ki, egy anyának egyetlen fiát. Az anya özvegy volt. A városból sok nép kísérte. Mikor az Úr meglátta, megesett rajta a szíve és így szólt hozzá: "Ne sírj!" Aztán a koporsóhoz lépett és megérintette. Akik vitték, megálltak. Ő így szólt: "Ifjú, mondom neked, kelj föl!" Erre a halott felült és beszélni kezdett. Jézus visszaadta őt anyjának. Félelem szállta meg mindnyájukat és áldani kezdték Istent: "Nagy próféta támadt köztünk, Isten meglátogatta népét!" Híre elterjedt egész Júdeában és környékén mindenfelé.   (Lk  7,11-17.)

..."Ne sírj!" - szólt az Isten,

s virágba borult minden!

Aki meghalt, feltámadott;

lesikált a Szó minden ráncot;

élet zendült a halálos ágyon,

madársereg dalolt az ágon.

Tavasz lett az őszből,

Pipacs lángolt a mezőkön.

Mert szólt az Úr: "Ne sírj!"

Felpattant a koporsó fedele,

életre kelt a szegény anya egyetlen gyermeke.

Édes napsugár surrant be a szomorú szívekbe.

"Ne sírj!" - hangzott a Szó, az Ige,

S megváltozott a föld színe...

Ma történt, hogy kiömlött az Úr Szíve.

Ma, mint akkor! majd kétezer éve! -

Megállított a Felség egy halotti menetet.

Ajkán, mint a méz, csordult ki a Szó,

Halottban, élőben, ezerszeresen visszhangzó:

- a Teremtő Szó!...

Ó édes, szent csodálatos vigasztaló Szó,

Teremtő Ige, Teremtő Szó!

(részlet Marcell atya "Szeptember végén" című verséből)