24. Krisztus ikonok (3) Pantokratór (2)

„Uram, mutasd meg nekünk az Atyát” – „Aki engem lát, az Atyát is látja”. (Jn 14, 8-9)

A Pantokratór (a világ fölött uralkodó) elnevezés eredete a görög nyelvű Biblia (Septuaginta) szövegére nyúlik vissza; a Jelenések könyvében található (Jel 1,8; 4,8; 15,3; 21,22). Istenre vonatkozó címnek az egyházatyák krisztológiai értelmezést adnak.

Az ábrázolás az ikonromboló harc megszűnte után fejlődött ki. Az ikonon Krisztus jobbjával áldást ad, baljában csukott vagy nyitott Evangéliumos könyvet tart, a megfelelő Evangéliumi idézettel. Krisztus Evangéliumának felirata, a Pantokratórhoz: „Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem (övé lesz az élet világossága)” (Jn 8,12).

Krisztus arca komolyságot áraszt, de ugyanakkor kedvességet is. Haja a vállára hullik, szakállt visel. Feje körül dicsfény látható.

Az Isten Fia személyének hangsúlyozására a dicsfényben, bíbor vonalakkal, kereszt látható, görög betűkkel: 'O Ω Ν (ami azonos Jahwe nevével, Istenével, akinek személye Jézus Krisztusban megnyilvánult, de akinek lényege megközelíthetetlen*.

A dicsfényben lévő betűknek a következő magyarázata is lehet: „Az isteni élet szent körébe így berajzolt kereszt a szentháromsági szeretet élő tengelye. Az Atya a keresztre feszítő szeretet, a Fiú a keresztre feszített szeretet, a Szentlélek a szeretet keresztje, annak legyőzhetetlen ereje.” (EVDOKIMOV. P., Teologia della bellezza. L’arte dell’icona, Roma 19l81, 287.)

Ruhája kettős színével – a kékkel és a bíborral – kifejezi istenségét és emberségét. Krisztus alsó ruháján egy függőleges arany sáv látható a jobb vállánál. A bíbor és az arany az ókortól kezdve a királyi méltóságot jelképezi.

Az áldó kezének ujjai hosszúak. A hüvelykujj és a gyűrűsujj összeér. A mutatóujj és a középső ujj az ΙΣ nevet formálják, ugyanis a mutatóujj az I betűt formálja, a mellette lévő ujj, meggörbítve, a Σ betűt formálja. A hüvelykujj és a gyűrűsujj, melyek kereszteződve egyesülnek, s a mellette lévő kisujj a XΣ nevet formálják. Ugyanis a kisujj a gyűrűsujj mellett rézsútosan az X betűt formálja, maga kisujj pedig, melynek görbe az alakja, éppen ezáltal a Σ betűt jelöli. Az ujjak révén tehát kialakul a XΣ név, és ezért, a mindenek Teremtőjének isteni gondviseléséből az emberi kéz ujjai így lettek megalkotva..

A másik szempont, amit Krisztus áldó kezéhez lehet fűzni: két ujja az ő kettős, isteni és emberi természetét jelöli.

Az ikon felirata, Jézus Krisztus neve a IC XC betűkkel rövidítve.

Az ikonon Krisztust ragyogó arccal láthatjuk. Az istenséget jelzi maga a tündöklő szent arc, a mindenre figyelő szem, az érzékiséget háttérbe szorító kicsi száj. Az arcnak adott halvány pír viszont az emberség kiemelésére szolgál. Így embertestvérünknek látjuk Jézust az ikonon, isteni vonásaival : „Isten… azt mondta: „A sötétségből támadjon világosság”, a mi szívünket is meg világosította, hogy Isten dicsőségének ismerete Jézus Krisztus arcán felragyogjon nekünk”. (2Kor 4,6)

Forrás: Ivancsó István: Krisztus - Ikon és liturgia 19. - Nyíregyháza, 1997.

23. Krisztus ikonok (2) Pantokratór

Kurt Weitzmann, aki egyike a Szent Katalin kolostorban lévő ikongyűjtemény legjobb ismerőinek, a színek és formák finom játékát teológiailag a következőképpen értelmezi:

"Az ikon magas művészi kvalitásai nem csupán az enkausztika* technikájának kifinomult és nagyon pontos alkalmazásában lelik magyarázatukat, hanem a szigorúan kötött kompozícióban és a részletek vonalainak megrajzolásában is. Azzal, hogy az ikonfestő Krisztus alakját frontálisan a kép tengelyébe helyezi, és tágra nyitott szemeket rajzol anélkül, hogy azok egyetlen rögzített pontra szegeződnének, ezáltal sikerül felkeltenie a távolság és az időtlenség érzetét, az isteni természet képi kifejezését. Egyidejűleg kerüli a merev szimmetriát és életszerűvé teszi a testtartást azzal, hogy Krisztus testét alig észrevehetően jobbra fordítja.

További említésre méltó jellegzetességek: a pupillák nincsenek azonos magasságban; a bal szemöldök íveltebb, mint a jobb - ez olyan vonás, amely különösképpen hozzájárul az arckifejezés életszerűségéhez; ...a haj választéka enyhén oldalra csúszik, miközben a szakáll az ellenkező irányban van fésülve; a haj hullámzásának megfelelően a bal vállra omlik, a másik oldalon pedig hátrasimított. Minthogy az ikonfestő ilyen kifinomult módon kapcsolja össze az absztrakt és a naturalistább vonásokat, képes a Krisztus két természetéről, az isteniről és az emberiről szóló dogmát képileg közvetíteni." (The Monastery of Saint Catherine at Mount Sinai. The Icons. Vol. 1, Princeton, 1973, 15.o.)

Ennek az ikonnak a mintaképe nagy valószínűséggel konstantinápolyi eredetű, feltételezhetően a Khalké kapuzatán lévő híres Krisztus-ikon, amelyet a képrombolás... elején megsemmisítettek.

*Enkausztika technika: Ún. "Mélyített rajzú", viaszos pigmentfestékkel kitöltött és kiégetett festésmód, mint az egyiptomi El Fayum oázisában talált, a II. és III. századból származó római-egyiptomi múmiaportrék. Ez a festési tecnika méhviaszból készült festékpasztát és szétzúzott földfestéket használ fel.

Forrás: Christoph Schönborn: Krisztus ikonja - Holnap kiadó - 1997. 6.kép
Veronika E. Schmitt OCD: A Kármel elfelejtett gyökerei - 97-98.

22. Krisztus ikonok (1) "Mandilion" - "Akheiropoietosz" - "Nem kézzel alkotott"

"Midőn tisztaságos arcod vonásait megörökítetted, ezen ábrázolást az igaz Abgárhoz küldted, aki hőn áhított Téged látni,
Ki Istenséged szerint a kerubok számára is láthatatlan vagy..."

"...elküldted az isteni kezed által írott levelet Abgárnak, ki üdvösséget kért a Te isteni arcod hasonmásától és gyógyulást a maga számára."

((Az esti istentisztelet sztichirája, 8. hang; hajnali istentisztelet sztichirája 4. hang)

Az egyházi hagyomány megerősíti, hogy a Megváltó első ikonja a Megváltó földi élete során keletkezett. Ez a képmás, amelyet a Megváltó "Nem kézzel alkotott" képmása néven ismerünk.

Krisztus első képmásának történetét, (legendáját) mindenekelőtt a Megváltó "Nem kézzel alkott" képmásának ünnepére (augusztus 16.) írott istentiszteleti szövegek közvetítik.

A "Nem kézzel alkotott képmás keletkezésének bővebb ismertetése a Ménologionban található.

Ez röviden a következőképpen foglalható össze:

A leprában szenvedő edesszai király elküldte írnokát, Ananiást Krisztushoz egy levéllel együtt, amelyben azt kéri Krisztustól, hogy jöjjön Edesszába, és gyógyítsa meg őt. Ananiás festő volt, és Abgár megparancsolta neki, hogy ha a Megváltó nem tud eljönni, akkor fessen róla egy képet, és azt hozza el neki. Ananiás sűrű tömegtől körülvéve talált rá Krisztusra. Ráállt egy kőre, ahonnan Krisztust jobban lehetett látni, és megpróbálta lefesteni Őt. Mikor Krisztus látta, hogy Ananiás arcképet akar Róla készíteni, vizet kért, megmosakodott, kendővel megtörölte az arcát, és e kendőn megmaradt képmásának lenyomata. A Megváltó átadta ezt a kendőt Ananiásnak, azzal az utasítással, hogy a válaszlevéllel együtt vigye azt el annak, aki őt küldte. Ebben a levélben Krisztus megírta, hogy Ő maga nem megy Edesszába, mivel Neki azt kell teljesítenie, amiért elküldetett. Megígérte, hogy feladatának teljesítése után elküldi Abgárhoz egyik tanítványát. Miután megkapta az arcképet, Abgár meggyógyult a fő betegségéből...

A VI. században hallani először „nem kézzel festett” képmásokról. Közel-keleten: az edesszai mandylion a leghíresebb. Akheiropoitosz Krisztus-képnek tartották a kamuliánai kendőképet is…Az egyiptomi Memphiszben is őriztek egy csodás módon keletkezett Krisztus-kendőképet, amely a zarándokok beszámolója szerint dicsőségtől sugárzott. Ezeken kívül a korai középkorban meg jó néhány „nem kézzel festett”-nek mondott táblakép is forgalomban volt, mint amilyen a Vatikánban, a pápai magánkápolnában őrzött VI. századi ikon.

Krisztus arca szemből, a nyak és a vállak nélkül jelenik meg egy kendőn. Haja középen el van választva, mindkét oldalon a válláig ér. Szakálla (gyakran kétfelé osztott), a középen elválasztott hajnak néhány tincse a homlokába hullik. Még jellemző jegyei a vízszintes homlokbarázda, hosszú orrnyereg, v-alakú barázdával a felső részén, hangsúlyozott arccsont, keresztirányú vonal a nyakon.

A mandylion Konstantinápolyba érkezésének emlékét máig is ünnepli az orthodoxia augusztus 16-án, ekkor kerül felolvasásra az Abgár-legenda.

Forrás: Nacsinák Gergely András: A szem böjtje - Kairosz - 2003. - 205.o.
L.A. Uszpenszkij: Az ikon teológiája - Kairosz 2003. - 20.o.
Ivancsó István - Ikon és liturgia 19. - Krisztus -