2010. május 24., hétfő

3. Andrej Rubljov Szentháromság ikonja



"Ó, élő és ragyogó Szentháromság,
add meg nekünk a szívnek azt a tekintetét, amely fel tudja fedezni a Te
világosságodat,
amely a mi emberségünk sűrűjéből fölemelkedik.
Taníts meg minket, hogy tiszteljük a szent ikonokat,
hogy mi is "látókká" váljunk és az éjszakában virrasztókká!"

(Michel Hubaut ferences)

Szemlélődő tekintetünk a szent festő-szerzetes, Adrej Rubljov ünnepi ikonján nyugszik.

„A Szentlélek, ki megelevenít és megszentel minden lelket, a Háromság egységében az Atyával és Fiúval együtt tündöklik”. (Felmeneteli ének, 4. hang.)

Szent Andrej Rubljov (1360-1430) Szentháromság ikonja 1411-ben készült. Mérete 142 x 114 cm. Ezt az ikont 1551-ben kanonizálták (Sztogláv).
Andrej Rubljov ikonján hitünk legnagyobb misztériumának, a Szentháromságnak képi megjelenítését láthatjuk. A szent életű ikonfestő fölhasználja az egyház ikonográfiai hagyományait, egyszerre mélységet és egyértelműséget teremt, személyisége maradandóan belevésődött az alkotásba.

Teológiailag Rubljov Troicája Pünkösd keretében érthető. Tartalma kezdettől fogva a pünkösdi titok volt. Pünkösd és a Szentháromság misztériumának kapcsolata által ünnepi ikonnak számít. Jézus – János által elbeszélt – búcsúbeszédének képi ábrázolását „olvashatjuk” itt. Teljesen betölti az ikont az itt megnyilvánuló Szentháromság titka.

Rubljov Szentháromság-ikonja az ősatya, Ábrahám vendégszeretetét ábrázoló, egészen a IV-VI. századig visszavezethető ikontípus hosszú sorába tartozik… Radonyezsi Szent Szergej a szeretet e képét a mamrei istenjelenés (Ter 18, 1-15) kanonikus formáiba rögzülten látta meg. Ezt a tapasztalatot, a szellemi világ újfajta látásmódját Rubljov is átvette, s így festette meg a Szentháromság ikont. Ez az ikon magát a Szentháromságot mutatja meg egy döbbenetes erejű látomásban… Egyszerre régi és új, egyszerre őskép és másolat, új kánonná, új mintává válhatott… (P. Florenszkij)
Valahányszor szemléljük ezt az ikont, az ábrázoláson túl az ábrázoltra fordítja figyelmünket.
„Az ikonfestészet ugyanaz a szemnek, mint a prédikáció a fülnek, de nem azért, mert az ikon közvetve adja vissza egy beszéd tartalmát, hanem mert a beszéd és az ikon is elválaszthatatlan közvetett tárgyától, lényegük ennek közvetítése, tárgyuk lelki valósága pedig azonos”. (P. Florenszkij)
A Szentháromság-ikont szemlélve a három isteni Személy révén a teljes üdvgondozás jelenik meg lelki szemeink előtt. A bal oldali angyalban az Atyát, a középső angyalban a Fiút, a jobb oldali angyalban a Szentlelket láthatjuk meg. A kompozíció vezérmotívuma a kör, amely többszörösen ismétlődik az ikonon.
A „fordított perspektíva” az ikonból „kilépteti” a vonalakat, s így a szemlélőt is az ikon részesévé teszi. „A szeretet nem csak a három személyt fogja össze a szentháromságos belső életbe, hanem bennünket, embereket is belevon abba.” (Modesto P. „Die Dreifaltigkeit”…)

Az Atyát jelölő angyal a két másik angyal felé hajtja meg a fejét, valamint az ikon felső részén lévő hegy és fa is feléje hajlik. Felső ruhájának a színe áttetsző, halványbíbor, az alsó ruha kékje épphogy csak kilátszik. A kék szín az istenséget jelöli. Jobbjával a Fiúra, a középső angyalra mutat.
A három angyal közül a középső a Fiút jelenti. A Fiú az Atya akaratát teljesíti, s ez a testtartásában is látható: enyhén meghajtja felé a fejét és egész testét is. Ruhája bíbor tunika és kék felső köntös. Ez jelzi, hogy emberségét átfogja az istensége.
Ikonunkon a Szentlelket jelképező angyal jobb oldalon helyezkedik el. Meghajlásával és egész lényének mozdulásával ő a középpont az Atya és a Fiú között: ő a közösség Lelke.
„A Szentlélek által ismerjük meg Krisztust, az Isten Fiát, és a Fiú által szemléljük az Atyát.” (Damaszkuszi Szent János). Kék színű tunikája nagy részben látszik, felső ruhájának színe zöldes, az újjáteremtő életerő színe.

Az ikon középpontja és súlypontja az oltár közepén lévő kehely és a fölé magasodó fa (keresztfa fája) összefoglalja a megváltás egész művét. Az oltár szemlélő felöli oldalán egy nyílás látható, ami jelöli azt az üreget, amit az Eucharisztia és az ereklyék őrzésére használtak. A két szélső angyal lábának és testének vonalát követve egy kehely kontúrja bontakozik ki a szemlélő előtt. Közepében pedig a Krisztust megjelenítő angyal kapott helyet. Ebben is az Ő áldozatára való szimbolikus utalást lehet meglátni.
A háttérben lévő ház az Atya házára utal „Atyám házában sok hely van” (Jn 14,2), a fa , az élet fája, az örökkévalóság fája. A Paraklétosz mögötti szikla (amin halványan látható hasadék van), utal arra, hogy a Szentlélek életet árasztó folyamai Krisztus misztikus sziklájának nyitott oldalából fakadnak.

E kimeríthetetlen titokról az imádság képes feltárni nagy mélységeket, ami az Istenre figyelő tekintet gyümölcse.

Források: Gabriel Bunge: A Szentháromság-ikon – A szent ikonfestő Andrej Rubljov lelkisége és műve – Örökségünk kiadó 1994; Ivancsó István: Ikon és liturgia – Szentháromság -Nyíregyháza 2002;
Ajánlás: cikk: http://www.atanaz.hu/foisk/athanaz/atan06/ata6_7.htm és film: Andrej Tarkovsky: Andrej Rubljov
_________________________________________________________

"A keresztény Kelet és Nyugat ragyogó épületei és mozaikjai a hívők egyetemes öröksége, s magukban hordják a hit- és ünneplésbeli teljes közösség ígéretét, merném mondani zálogát. Ez (a teljes közösség), miként Rubljov híres Szentháromság képén, egy mélységesen eucharisztikus Egyházat tételez föl és követel, mely közösen részesedik a megtört kenyér által Krisztus misztériumában, s mintegy elmerül a három isteni Személy kimondhatatlan egységében: ezáltal az Egyházból magából lesz a Szentháromság "ikonja". (II. János Pál pápa E.E. V.5.)

11 megjegyzés:

  1. "Mi pedig mindnyájan, akik födetlen arccal tükrözzük vissza az Úr dicsőségét, a dicsőségben fokról fokra hozzá hasonlóvá változunk át, az Úr lelke által." (2Kor3,18)

    VálaszTörlés
  2. „Senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni” (Mt 11,27). Ezért „senki sem juthat el az Atyához, csak a Fiú által” (Jn 14,6), azonban „senki sem juthat el a Fiúhoz sem, ha az Atya nem vonzza őt” (Jn 6,44), és „ha az Atya meg nem adja azt neki” (Jn 6,65).

    Aki által pedig az Atya kinyilatkoztatja a Fiút és aki által az embert a Fiúhoz vonzza, az a Szentlélek, „aki az Atyától származik” (Jn 15,26), de a Fiú által jön el hozzánk (Jn 14,26). Ő, egyedül ő az, aki lehetővé teszi, hogy Jézust Úrnak ismerjük el (1Kor12,3), mivel a Fiútól „kapja”, amit hirdet nekünk és őt „dicsőíti meg” (Jn 16,14), általa „teremtetik meg”, (Jn 15,26) és a tanítványoknak „eszébe juttat mindent, amit Jézus mondott nekik” (Jn 14,26). Hiszen ez a feladata annak, akit az Atyától elküldött maga helyett a Fiú: hogy mint a „fogadott fiúság Lelke” (Róm 8,15) „örökké” a tanítványokkal „maradjon” (Jn 14,16) és egyesítse őket a Fiúval, aki egyedül nyújtja nekik az Atyához való eljutás lehetőségét. Csak aki megkapja a Szentlélek kegyelmét, az válhat az „Atya, a Fiú és a Szentlélek” lakhelyévé. (Jn 14,23)."

    (Idézet Gabriel Bunge, Szent Ikonfestő Andrej Rubljov Szentháromság-ikonjáról szóló könyvének 75. oldaláról)

    VálaszTörlés
  3. Testvérek! A keleti egyházhoz nemcsak az ortodox egyház tartozik.Tanulunk az örménykatolikus ritusról is.Irjak,Albert atya?

    VálaszTörlés
  4. Néha magyaráztatok erről az ikonról. Egy-egy részletesebb ismertetést szívesen olvasnék róluk, mert én nem ismerem őket. Az igaz, hogy ezt az ikont egy kissé ismerem.
    Egy élményem ezzel az ikonnal kapcsolatban:
    Amikor szeminárium dolgozatot írtam dogmatikából a Szentháromságról, magam elé tettem az ikont és nagyon sokat néztem. Okosabb nem lettem, hanem egy hatalmas vágy fogott el, hogy én hadd lehessek ott köztük középen az asztal közepén. Hadd részesüljek én is az Ő szeretetükben!

    VálaszTörlés
  5. Gabriel Bunge írja a Szentháromság-ikonról szóló könyvében (sajnos nem tudom szó szerint idézni), hogy az ikonon a Szentháromság Személyei között miről van szó, mi a téma?
    A megváltásom, az üdvösségem.

    VálaszTörlés
  6. Áldott az Atyának a Fiúnak,és a Szentléleknek Országa,most és mindekor,és Örökkön örökké!

    A Szentháromság dicsőitésével kezdődik a Szent Liturgia!Tehát ebben az országban vagyunk benne misztikusan!!

    VálaszTörlés
  7. Milyen jó ez a gondolat II. János Pápától! Az Egyház, mint a Szentháromság "ikonja". Köszönöm Albert atya.

    VálaszTörlés
  8. Köszönöm a részletes tanítást az ikonról.

    VálaszTörlés
  9. "Az elevenitő Szentháromságnak háromszor szent éneket ajánlunk,tegyünk félre mostan minden földi gondot.."Aranyszájú Szent János Szent liturgiája)A Keleti bizánci egyház ezt a hármas számot is a Szentháromság fényében értelmezi.Ez a kerub-ének a liturgia alapgondolatát mutatja meg,ami a mennyei és a földi liturgia egységét jelenti.(Az alapgondolato a Görögkatolikus dallamkincsünk c. zenei tankönyvből vettem.)

    VálaszTörlés
  10. Néhány mondatban bemutatnám a Keleti egyházak Szent Liturgiáit..Szerintem idevág.Az ortodox egyházban 4 félét használnak.Ebből három eredete az apostoli korig nyulik vissza.Legrégibb Szt.Jakab,az Úr testvére Jeruzsálem püspökének nevét viselő liturgia.Keresztény üldözések idején keletkezett.

    VIII.sz-ig általánosan eltrejedt Liturgia volt.
    Majd kiszoritotta másik két konstantinápolyi liturgia tipus amik szintén ebgből alakultak ki.Szt Jakab liturgiáját csak évente egyszer okt. 23.-án végezték,de ma már terjed ujból.Az örmények ezt használják.

    Nagy Szt.Vazul Lit.ja:

    Jakabéból alakult ki.A nagy egyházatya műve.Évente 10 alkalommal végzik ezt.Nagyböjt első 5 vasárnapján,Nagycsütörtökön,nagyszombaton KArácsony vizkereszt,Valamint Nagy Szent Vazul ünnepén.Jan.1.

    Aranyszájú Szent János Lit.ja:Szt.V.lit.jának rövidebb változata.Legelterjedtebb liturgia.Általában abból idézek magam is,ide a blogba.

    Negyedik fajta.Előreszentelt áldozatok lit.ja.Előre konszekrált Adományok kerülnek kiosztásra.Ilyen van nálunk nagypénteken.Ezekről irják még?Ha igen hová?
    Vannak róla dolgozataim..

    VálaszTörlés
  11. Gabriel Bunge atya áttért az Orthodox Egyházba

    Hilarion (Alfejev) volokolamszki metropolita Virrasztó Istentiszteletet végzett Nagyboldogasszony ünnepének előestéjén a moszkvai „Minden bánkódók öröme” ikon templomban.

    Hilarion metropolitával együtt szolgált Kallistos (Ware) diokliai metropolita (Konstantinápolyi Patriarchátus), a templom papsága, valamint Gabriel (Bunge) atya, ismert svájci teológus és szerzetes, aki a Virrasztó Istentisztelet előtt áttért az orthodox hitre.

    Hilarion metropolita szívélyesen köszöntötte Gabriel (Bunge) atyát, aki már több mint 30 éve él remeteéletet Svájc hegyeiben. „Ön katolikus volt, de lelkében orthodox. Most a Virrasztó Istentisztelet előtt Ön áttért az Orthodoxiába, ami természetes beteljesülése volt az Ön hosszú szellemi útjának.”

    Kallistos (Ware) metropolita szintén köszöntötte Gabriel atyát: „Örömmel tudtam meg, hogy ma ebben a templomban csatlakozott az Orthodoxiához Gabriel atya. Nagyra értékeljük teológiai munkásságát, és remélem, hogy az orthodox keresztény élet keresztje, amit ma a vállára vett, nem jelent majd számára erőn felüli terhet”.

    www.szimandron.hu

    VálaszTörlés