2011. április 23., szombat

43. Az Úr feltámadása I. - Krisztus alvilágba való leszállása - ikon


Tegnap veled temetkeztem el Krisztus,

veled ébredek ma, a feltámadóval;

tegnap veled fölfeszíttettem,

dicsőíts meg engem is Üdvözítő, a te országodban.


Leszállottál Krisztus a föld alsó részeibe,

és összetörted a foglyokat letartó börtönök zárait,

s a harmadik napon, mint Jónás a cethalból,

föltámadtál a sírból.

(Damaszkuszi Szent János)

Krisztus - miután leszállt a föld méhébe, az alvilágba - dicsőséges fölemelkedésében magával viszi az alvilág sötétségében letartott ószövetségi igazakat. Az ikonon látható, hogy Ádámot és Évát erősen megragadja a csuklójuknál és fölfelé irányuló lendülettel ragadja ki őket az alvilágból.

Az ószövetségi igazak csoportja félkörben veszi körül az ősszülőket. A csoportban ott van Dávid és Salamon király Krisztus jobbja felől, mindketten királyi öltözetben, koronával láthatók. Keresztelő Szent János alakja is világosan felismerhető Krisztus jobbján, amint éppen Őrá mutat. "Nézzétek, az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűneit." (Jn 1,29)

Az Úr feltámadásáról szóló evangéliumi szövegek és Szent Péter apostol első levelének sorai, miszerint Jézus alászáll az alvilágba, hogy felszabadítsa a halál hatalma alatt lévőket; megvilágítják a Keleti Egyház legelterjedtebb Feltámadás ikonjainak teljes jelentését. Két ikonról van szó: az első a feltámadás jelenetét ábrázolja, amint Krisztus alászáll az alvilágba (I.), a másik pedig a kenethozó asszonyokat (II.) az üres sír előtt.

Kezdjük a dicsőséges Feltámadás ikonjával, amely megmutatja a feltámadott Jézus győzelmét, aki alászáll az alvilágba felszabadítani atyáinkat, akik a halál árnyékában élnek.

A Feltámadás keleti ikonja kifejezni azt, hogy Jézus győzelme összeköt bennünket mindenkivel: Ő alászállt az alvilágba, hogy fényt vigyen oda, hogy az Ő Feltámadása kinyilvánítsa teljes üdvözítő erejét mindenkinek, beleértve az első emberpárnak, Ádámnak és Évának is.

A keleti Egyház nagypénteken és nagyszombaton gyönyörű énekekkel és szimbólumokkal emlékezik meg a földbe alászállt Krisztus jelenlétéről, mint elrejtőzött napról, mint a halál számára győztes életről, mint búzaszemről, amit összetörnek, hogy bőséges életet tudjon adni. Most Krisztus alvilágba való leszállását szemlélik, ami már dicsőséges, olyan, mint a fény és a győzelem tánca. Nagyon sok keleti ikon van, ami ezt a misztériumot mutatja be.

Kiválasztott ikonunk a Chora-i, a Megváltó kis kápolnájában található freskó, a Konstantinápolyi Kariye Camy templomban található.

Szemünk előtt áll a Feltámadott Krisztus, telve hatalommal és méltósággal, fénybe öltözve, az alvilág sötétségének közepén. Rendkívüli erővel rántja ki a sírból Ádámot és Évát, miközben lábaival széttöri a halál kapuit.

A Feltámadás ikonja hatalmas teológiai és plasztikus kifejező erővel mutatja be az élet győzelmét a halál felett. Megénekli az életet, Krisztus behatolását az alvilágba, ahogy lábaival megnyitja azt. Az Ő ruhájának tündöklő fehér fénye kifejezi isteni erejét. Az élet az Ő legédesebb alakjának hatalmát énekli meg és a Feltámadott erejét, aki meghirdeti a békét és a szabadságot.

Eltapossa mindazt, ami a halálhoz tartozik: az alvilág kapuit, a sírokat, mindazokat a dolgokat, amik szenvedéshez vezetnek.

Krisztus ruháinak fehérsége mutatja az Ő Feltámadott állapotát, erőbe van öltözve, amivel behatol az alvilágba és mindent megvilágosít, minden az Ő valóságos és áttetsző húsának ragyogásával keresztelkedik meg, ugyanazzal a testtel, ami szenvedett, amit a Boldogságos Szűzanya adott és amely most mindörökre felveszi a Feltámadott állapotát. A Szentlélek erejével életre kelt és éltető test ez.

A keleti Egyház legszebb énekei közül egy, Húsvét éjszaka, az Úr Feltámadásának örömét olyan érzésekkel fejezi ki, amely jellemző az egész őskeresztény irodalomra, úgy ahogy azt az Egyházatyák húsvéti homíliái szokták kifejezni:

Egy isteni húsvét nyilatkozott ma meg nekünk.

Egy új és szent Húsvét. Egy titokzatos húsvét.

A szabadító Krisztus legünnepélyesebb húsvétja.

Szeplőtelen és nagy húsvét. A hívők húsvétja.

Húsvét, ami megnyitja a paradicsom kapuit.

Húsvét, ami megszentel minden keresztényt…

Legédesebb húsvét, az Úr húsvétja. Húsvét!

Egy legszentebb húsvét, ami nekünk adatott.

Húsvét van. Öleljük meg egymást.

Te vagy a húsvét, aki lerombolod a szomorúságot.

Mert ma Jézus Krisztus csodálatosan feltámadt.


Forrás: Ivancsó István - Ikon és liturgia 10. - Húsvét - Nyíregyháza 1998.); Az Úr feltámadása - jegyzet - K.Albert a. - hiv. Oracion ante los iconos - Los misterios de Cristo en el ano litúrgico

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése