2012. február 7., kedd

68. "A szellő suttogását..."



39. versszak.

A szellő suttogását,
Az édes fülemülék dalát,
A berkek ékességeivel,
Derűs, szép éjszakán,
A lánggal, mely emészt, de nem fáj.

Az élet megígért teljessége a Szentháromsággal való tökéletes közösség.

Középkori a minta, a Szent Szűz megkoronázása.
A jegyes-lélek immár aranyló ruhát visel, akárcsak Krisztus.
Kezét a lélek-jegyes fejére teszi, a lelkiélet teljességének jeleként.
Ez a háromságos szeretet folyama: az Abba keze, a Szentlélek fuvallata jelzik.
Mindent átölel az istenség kék színe.

A lélek leány a Fiúban, részesedik isteni természetében.
Beteljesedik benne Isten terve: egy az Abbával, a Fiúval és a Szentlélekkel.
(Jn 17,22-26). !!!!
Két oldalon: fülemüle énekel a mandulaágon, hirdeti a tél elmúltát,
az égő csipkebokor pedig az örök szeretetlángot. Isten jelenlétét.
De Mária szüzességére is utalhat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése